A fizikai aktivitás rövid- és hosszú távon is pozitív hatással van a szervezetünkre. A mozgás jelentőségére vonatkozó első adat évtizedekkel ezelőtt - arról szólt, hogy a londoni autóbusz vezetők között gyakoribb a szívinfarktus, mint az autóbusz kalauzok között. Az epidemiológiai felmérések ugyanakkor azt is bizonyították, hogy a buszvezetők átlagos testsúlya és vérnyomása is magasabb volt a kalauzoknál talált értékeknél. A mozgásszegény életmód közvetlenül is veszélyeztető tényezőnek, rizikófaktornak tekinthető abban a tekintetben is, hogy elősegíti más rizikófaktor (elhízás), ill. betegség (magas vérnyomás) kialakulását.
Joggal merül fel a kétely: mennyiben bizonyított az a felfogás, hogy a testmozgás hasznos és veszélytelen szívbetegség után. A testmozgás, a szív és a keringési rendszer veszélytelen terhelhetőségének megállapítása ugyanolyan orvosi feladat, mint a szükséges gyógyszerekre vonatkozó javaslat. Orvos által ellenőrzött körülmények között kell meghatározni azt a terhelési fokozatot, ami nem okoz panaszt vagy olyan eltérést, ami a szív vérellátási zavarára utal. Fontos tudni, hogy a szív keringésének zavara panasz nélkül is előfordulhat.
A kívánatos és a veszélytelen terhelési szint meghatározása után a heti 5-4 alkalommal 50-60 perces mozgás a szív és a keringési rendszer ökonomikus működésének kifejlődését segíti elő, hozzájárul ahhoz, hogy a szívben oly módon változzon meg a vérellátás, amely gátolja újabb szívinfarktus kialakulását. A terhelés nagyságának mérésére a MET-el (metabolikus egyenértéket) használjuk, amely az oxigénfogyasztás mérésén alapszik. A nyugalomban lévő egyén 1 MET-nek megfelelő oxigént fogyaszt (1 MET = 5.5 ml oxigén/ testsúlykg/ perc).
Aki rendszeresen kocog, úszik vagy kerékpározik, csökkenti a szívbetegég kialakulásának kockázatát is. A sport nem csak izmainkat erősíti, hanem hozzájárul szellemi frissességünk megőrzéséhez is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése