Elhízás, fogyókúra és diéta pánik nélkül

Fogyás gyógyszerek nélkül

Tabletta, gyógyszerek és pánik nélkül is

A fogyókúrák 95 %-a sikertelen

Míg a pánikbetegség okát nem ismerjük pontosan, azt azonban tudjuk, hogy az elhízás legtöbb esetben a helytelen táplálkozás és a kevés mozgás miatt alakul ki. Az emberek többsége aggódik, szorong a testsúlya miatt. Általában rosszul informáltak az elhízást, fogyókúrát illetően. A statisztikáai felmérések szerint nincs olyan nő, aki ne gondolna mindennap a testsúlyára, ha vannak is nagyon kevesen. Sajnos kevesen tudják, hogy a fogyókúrák 95 %-a sikertelen. A fogyókúrák általában csak rövid ideig működnek, és sosem válnak be hosszú távon. Bármelyik fogyókúrát is kezdjük el, néhány hónap kitartás után ugyan lefogyunk, de a leadott kilókat vagy akár még többet is idővel visszahízzuk. Ugyanakkor a felesleges testsúly gyors leadása káros az egészségünkre, emellett kihat az érzelmeinkre is. A legfontosabb, hogy urai legyünk testünknek, illetve gondolatainknak is, ha esetleg pánikroham törne ránk az elhízás miatt. A tartós szorongás esetenként pszichoterápiás kezelés szükségességéhez vezethet.

Aki nem éhes, ne is egyék

Ami nagyon fontos, hogy csak akkor együnk, amikor valóban éhesek vagyunk. Az éhségérzettel a testünk jelzi, hogy a szervezetünk enni kíván, és fel van készülve az étel feldolgozására. Ezt ne nyomjuk el például az ivóvíz fertőtlenítésre való klór-dioxid tabletták szedésével.

Amikor nincs éhségérzetünk, nincs szükségünk táplálkozásra sem, és a szervezetünk nincs felkészülve az emésztésre. Szervezetünk mindent, amit nem tud energiává alakítani, elraktároz zsír formájában. Persze az sem megoldás, ha éheztetjük magunkat. Ilyenkor a testünk a zsírraktárakhoz nyúl, hogy energiához jusson. Mind eközben a fehérjék is egyre kevesebben lesznek és izomveszteségünk lesz. Azáltal, hogy csökkentjük a táplálékok bevitelét, a létfontosságú tápanyagok sem kerülnek be a szervezetünkben. A fehérje, de főként a zsírmentes étrend mellett szinte nem lehet elhízni. A kizárólag növényi eredetű táplálkozásnak a fő veszélye az olyan esszenciális zsírsavak és fehérjék hiánya, melyeket a szervezet nem tud önmaga előállítani, csak állati eredetű táplálékokból lehet megszerezni.

Előfordul, hogy ezeknek a hiánya sorvadáshoz vezethet. Az ember mindenevő, anyagcseréje arra van beállítva, hogy változatos táplálékkal minden szükséges anyagot magához vesz. Ha valaki csak zöldségeket vagy növényi táplálékot fogyaszt, akkor többletmunkával saját szervezetének kell előállítani az élethez szükséges zsírsavakat és fehérjéket. Erre a vegetáriánusok nagy figyelmet fordítanak.

Figyeljünk a folyadékbevitelre és az ivóvíz minőségére. Az ivókúra és vízkezelés orvosi felügyelet mellett ajánlott.

Ugyanakkor a több testmozgás sem jelent megoldást. Minél többet mozgunk, annál jobban megnő az energiaszükségletünk, ezért több táplálékhoz nyúlunk. Ha túlsúlyosak vagyunk testedzéssel az eltárolt zsír egy részét, azért elégetjük. A legtöbb ember nagyon ritkán vagy sosem végez testmozgást, ami káros az egészségre. A tornázás jótékony hatásait a gyakorisága határozza meg. Ha rendszeresen minden nap mozgunk, tornázunk, vagy sétálunk, javítani fogja az anyagcserénket, ami a testsúlyunkra is hatással lesz.

Különösen figyelniük kell erre a pánikbetegeknek. Légzési gyakorlatok végzésével gyógyszerek nélkül is enyhíthetők a pánikroham tünetei, és önképünk is javulhat.

A gyógyszeres tabletta nem megoldás

A fogyasztó gyógyszerek nem segítenek ideális testsúlyunk elérésében. A legtöbb ilyen tabletta vízhajtó hatású, mely kihajtja a folyadékot a szervezetből, és ezáltal testsúlycsökkenést idéz elő. Persze a tabletta mellékhatásaként rendszerint depresszió vagy agorafóbia jelentkezik. Táplálkozzunk egészségesebben, mozogjunk, így nem kell majd foglalkoznunk testsúlyunkkal.

Infrafűtés kiépítése az állattenyésztésben

Melegítőkészülékek az állattenyésztésben 

Mennyezet alá szerelt infrasugárzók egy istállóban

A korszerű állattartó telepek csak gazdaságos és biztonságos fűtési rendszerek mellett tudnak rentábilisan üzemelni. Ez különösen igaz Oroszországra, ahol a fűtési szezon rendszerint már októberben elkezdődik. A magas fűtési energia-költségek a mezőgazdasági termékek áraiban is megmutatkoznak.

A tehenészet épületeinek nem megfelelő fűtése befolyással van az elvárható eredményre. Az elhullás 20–30 százalékát kihűlés okozza. Különösen igaz ez a növendékjószágokra, amelyeknek még fejletlen a hőszabályozása. A hideg istállókban ez többletfogyasztással jár, mivel testhőmérsékletük megőrzése végett az állatok jóval többet esznek. A szakemberek véleménye szerint a hideg ólakban az egy egyedre jutó táplálék költsége 15 euróval több, mint a meleg istállókban tartott állatok esetén. A központi fűtési rendszer a magas költségek és az alacsony hatékonyság miatt nem nyújt megoldást erre a problémára, mivel ekkor a hő nagyobb része a mennyezet közelében halmozódik fel.

Ültetvények vízgazdálkodása és öntözése

Fák, gyümölcsfák csepegtető öntözése

Almafa és vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás egyik ága a mezőgazdaságban a csepegtető öntözés, ami az éghajlat és a gazdaságosság függvényében egyre több fajt tesz elérhetővé Európában is. Az egyes feladatokhoz eltérő öntözőberendezés-típusokat alakítottak ki. Az ültetvények esetében e berendezést több évre, fás növényeknél 15-20 évre, bogyósgyümölcsűeknél 2-8 évre tervezzük.

Egynyári gyümölcs kultúrák, ültetvények esetében pedig általában számítani kell a felszín feletti vezetékek évenkénti cseréjére, illetve telepítésére.

A gyümölcsfák és a szőlő csepegtető öntözése

Gyümölcs- és szőlőültetvényeinkre jellemző, hogy döntően rossz vízgazdálkodású területeken létesültek. Ilyenek a domboldalak, illetve az alacsony víztartó képességű homoktalajok.

E tájak nagy részén az öntözővíz csak korlátozottan áll rendelkezésre, így a víztakarékos öntözés szükségszerűen előtérbe kerül. A gyümölcsfák és a szőlők nagy részének kiterjedt a gyökérrendszere, tehát jól hozzá tud jutni a mélyebb talajrétegek víztartalékához is. Ebből következik, hogy az átmeneti szárazságot viszonylag jól tűrik. Ennek ellenére a jó minőségű nagy terméshez szükség van az öntözésre.

Az öntözés vízszükséglete

A csepegtető öntözés elsőként e kultúrákban alakult ki és terjedt el. Ennek elsősorban ökonómiai okai vannak, de a kísérleti adatok azt is igazolják, hogy az állókultúrák jól hasznosítják a víztakarékos, egyenletes vízellátást, Ez azt jelenti, hogy más öntözési módhoz viszonyítva, Kevesebb mint 50%-os vízmennyiséggel hasonló vagy jobb eredményeket lehet elérni mikroöntözéssel. Nagy ökonómiai előny, hogy a berendezést az ültetvény élettartamára lehet tervezni,

Alma öntözése

A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül az alma foglalja el a legnagyobb területet, és c gyümölcsfaj öntözése is a leggyakoribb. Az almások nagyobb arányú öntözését indokolja, hogy területegységre vetítve a legnagyobb hozamú fás gyümölcsfaj. A hozamok a területegységre jutó fák darabszámának növelésével fokozhatók, ezzel nő a lombfelület, aminek következtében fokozódik az ültetvényállomány vízfogyasztása. Öntözés esetén a sorközök füvesíthetők lesznek, ami csapadékos időben lehetővé teszi a zavartalan közlekedést, növényvédelmet, szüretet.

Az almafák vízigénye

A fák, illetve az ültetvény vízigénye döntően a következő tényezőktől függ:

• a legnagyobb vízfogyasztó növényi résztől, a lombfelület nagyságától. Ezt a gyakorlatban legjobban a területegységre jutó lombfelület, azaz a levélfelület-index határozza meg (Li). A Lí az ültetvény intenzitásának növekedésével nő. Míg a hagyományos ültetvényekben ez az érték 0,8-1,2, addig a sövény és karcsúorsó koronaformák esetében min 2,5-4. A vízfogyasztás közel hasonló mértékben változik.
• a meteorológiai tényezőktől. Hazánkban elsősorban a napi közép- hőmérséklet alakulásától, valamint a levegő páratartalmától, amelyeket az A típusú párologtató kád párolgási adatai jól összegeznek.